Az Omega második nagylemeze majdnem egy évvel elődje, a Trombitás Frédi és a Rettenetes emberek megjelenése után, 1969 karácsonyának közeledtével került a boltok polcaira. Az albumot az együttes beat-korszakának csúcsának tartják, olyan slágerekkel, mint a Gyöngyhajú lány és a Petróleumlámpa. Utóbbi, mint nyitódal is egészen másképp szól, mint amit az Omega ezidáig hangstúdióban rögzített. A felvétel energikus és nyers, de ez jellemző az egész albumra. Időnként határozottan rockba hajlik a zenekar stílusa. Ez a kísérleti hangzás már a Tűzvihar ezen az albumon felcsendűlő változatára is rányomja a bélyegét, de a kiteljesedésre még várni kell pár évet. Fontos rocktörténeti tény továbbá, hogy ezen az albumon hallható először Laux József kísérletezése a dupla lábdobbal is. Ezt oldják fel a könnyedebb stílusgyakorlatok, amelyben a zenekar lazán játszik. A kirobbanó hangminőségű kiadványt természetesen itt is bónuszanyag teszi teljessé: két kapcsolódó kislemez négy dala került fel az album után.
Dallista:
1. Petróleumlámpa
2. Gyöngyhajú lány
3. Tűzvihar
4. Udvari bolond kenyere
5. Kérgeskezű favágók
6. Tékozló fiúk
7. Tízezer lépés
8. 1958-as boogie-woogie klubban
9. Spanyolgitár legenda
10. Félbeszakadt koncert
Bónuszdalok:
11. Ballada a fegyverkovács fiáról
12. Snuki
13. Sötét a város
14. Ülök a hóban
